Üdv. az Rc mánia megújúlt oldalán!                    utolsó frissítés: 2009.január.31

A fenti ábrával megismerhetjük a szárnyról tudni érdemes alapkifejezéseket.
Ezek a repülőgép-modellezésben általánosan használt kifejezések, azonban fontos lehet az angol (eredeti megfelelőiket) is megjegyezni.

• Szárnyprofil (Airfoil): a szárny keresztmetszete, amely alakja döntően meghatározza a gép repülési tulajdonságait.
• Állásszög (Angle of Attack): a szárny húrja (szárnymélysége) és a relatív repülési irány között mért szög.
• Szárnymélység vagy húr (Chord Line): a belépőél és a kilépőél közé húzott (képzeletbeli) vonal.
• Repülési irány: a szárny relatív iránya az álló levegőhöz képest.
• Belépőél (Leading Edge): a szárny "legelső" része. Ez hasít bele először a levegőbe.
• Kilépőél (Trailing Edge): a szárny "leghátsó" része. A levegő itt köszön el a szárnytól.

A repülőgépre ható erők

Négy alapvető erő hat repülés közben a gépre: tolóerő (Thrust), felhajtóerő (Lift),
légellenállás (drag) és gravitációs erő (vagy súlyerő - Weight).
A tolóerő a motoron keresztül meghajtott légcsavar által képződik,
amint az forgása közben a repülőgépet "előre húzza" a levegőben.
A légellenállást a gép különböző nagyságú felületei képzik. A gravitációs erő tárgyalásától eltekinthetünk.
A szintrepüléshez (konstans magasságon történő repülés)
az szükséges, hogy a szárnyak alsó és felső részén lévő nyomáskülönbség
hatására fellépő felhajtóerő egyenlő nagyságú legyen a súlyerővel (a gép nem süllyed és nem is emelkedik).
Konstans sebességű repüléshez az szükséges, hogy a tolóerő és a légellenállás nagysága azonos legyen
(a gép nem gyorsul és nem is lassul).

A felhajtóerő növekszik, amint a szárnyon átáramló levegő sebessége növekszik,
vagy ha a szárny állásszöge növekszik, miközben a szárny körül áramló levegő folyamatos.

A repülőgép három tengely körül forog

1. a függőleges tengely körül (Yaw), amelyet az oldalkormány mozgatásával érünk el
2. az oldalirányú tengelye körül (Pitch), amelyért a magassági kormány a felelős
3. a törzs hossztengelye körül (Roll), amelyet a csűrővel idézhetünk elő.

 E három tengely körül a gép külön-külön, illetve azok kombinációjával fordulhat.
Az oldalkormány, magassági kormány és a csűrő a gép felszínén elhelyezett mozgatható felületek, amelyek kitérései a repülőgépet a megfelelő irányba billentik.

A tipikus tanulógép (Trainer)

A tanulógépek tervezésénél a gép stabil repülési képességét tekintik legfőképpen szem előtt.
Ez azt jelenti, hogy a gép képes a tengelyei mentén történt elfordulásból egyenes szintrepülésbe önállóan visszatérni.
A legtöbb tanulógép alacsony sebességnél is stabilan repül, könnyűvé téve ezáltal a leszállásokat.
     

• Csuro (Aileron): a szárny végén található felületek, amelyek 
• mozgásával a repülőgép a hossztengelye mentén orsózható
• Motorház-burkolat (Cowling):a törzs első része, amely a motort takarja
• Motor: kétütemű belsőégésű \"izzómotor\"
• Magassági kormány (Elevátor): a vízszintes vezérsík 
• mozgatható felülete, amely elmozdításával a repülőgép orra felfelé illetve lefelé billenthető
• Függőleges vezérsík (Fin): a repülőgép függőleges tengelye mentén való stabilizálásért felelős
• Törzs (Fuselage): A repülőgép fő része, ehhez csatlakoznak a vezérsíkok és a szárny
• Légcsavar (Propeller): a motor tengelyére erősítve forgás közben hozza létre a repüléshez szükséges tolóerőt
• Oldalkormány (Rudder): a függőleges vezérsík mozgatható felülete. 
• Kitérésével a gép a függőleges tengelye körül elfordul
• Orrkúp (Spinner): a látványért és aerodinamikáért felelős
•  műanyag vagy fém kúp, amelyet a légcsavar elő rögzítünk a motor hajtótengelyére
• Vízszintes vezérsík (Stabilizer): a gép repülését stabilizálja 
• megakadályozva, hogy az a kereszttengelye mentén elforduljon
• Szárny (Wing) - a felhajtóerő létrehozásáért felelős felület

Egy tanulógépnek felépítését tekintve az alábbi pontoknak kell megfelelnie:

Felsőszárnyas - egy felsőszárnyas modell jóval stabilabb egy alsószárnyasnál.
Mivel a gép súlypontja a szárny alá esik, a törzs a szárny alatt fog \"ingázni\", az erőket kiegyenlítendő.
Lapos szárnyprofil - a szárnyprofilt tekintve a szárny aljának laposnak kell lennie.
Ez a profil jóindulatú repülési tulajdonságokkal bír, megkönnyítve ez által egy kezdő dolgát.
Lapszög - a szárnyat szemből vizsgálva a törzstől balra illetve jobbra eső
szárnyfél egy adott lapszögben találkozik egymással (vagyis a szárnyvégek feljebb vannak,
 mint a szárnytő). A lapszög fizikai hatása az, hogy megpróbálja kiegyenlíteni a szárny két oldala közt lévő erőkülönbségeket, és ez által visszatéríti a gépet az orsózásból (a két szárnyvég egy magasságban lesz).
Nagy szárnykarcsúság - A szárny két vége közti távolság (fesztáv) legalább öt és félszerese a szárny húrjának. Ez által a pilóta által adott \"parancsok\"
 hatása csökken valamelyest, több időt hagyva a kezdőknek a reakcióra.
Állandó húr - a szárny húrja ugyanakkora a szárnytőnél és a szárnyvégnél.
Ezzel a konstrukcióval a repülőgép súlya egyenletesen oszlik el a szárny felszínén.
Alacsony szárnyterhelés - a modell súlyát elosztva a szárny felületével megkapjuk a szárnyterhelést, amely alacsony egy tanulógépnél, ami által a gép lassú repüléskor sem süllyed túl gyorsan.
Mérsékelt méret - az optimális méretű gép 6.5ccm-es (0.40) belsőégésű
motorral felszerelt modell. Ezzel a mérettel a repülőgép már nem túlságosan érzékeny a kisebb széllökésekre, valamint a szárnyterhelés is csökken (mivel összehasonlítva egy kisebb modellel, a rádió és akkumulátor súlya nem növeli nagyon az összsúlyt) Egyszerű struktúra - a gyakorlógépnek erősnek kell lennie, hogy a kezdetben nem túl tökéletes leszállásokat is elviselje, valamint minimális sérülést szerezzen egy zuhanás után. Fontos, hogy könnyű legyen javítani.

A távirányító vezérlőkarjainak hatása a repülőgépre

Amikor az oldalkormányt balra mozgatjuk, a repülőgép a függőleges tengelye körül balra fordul, és fordítva.

Amikor a magassági kormányt magunk felé húzzuk, a repülőgép orra az ég felé billen.

A csűrőlapok a szárny két végén mindig ellentétes irányban mozognak.
Amikor a csűrőt vezérlő kart balra mozgatjuk, a jobb szárny végén lévő csűrőlap lefelé mozog
(ezáltal a jobboldali szárnyvéget felfelé mozgatja),
miközben a bal szárny végén lévő csűrőlap lefelé tér ki (és a bal szárnyvéget lefelé billenti).

A lap tetejére

Design: Sucó